A prosztatarák a második leggyakoribb férfi betegség. Amely egy rosszindulatú daganatos megbetegedés. Ezek az adatok is arra irányulnak, hogy minél jobban felhívják a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára.
[wp_ad_camp_1]
Prosztatrák vizsgálat annak észrevételére és időbeli kezelésére. A prosztatarák idősebb korban jobban jellemző, így a hajlamosító tényezők között a növekvő életkor, családi halmozódás és a rassz is közben játszhat. Érdekes tényező lehet miszerint földrajzi megoszlás szerint is vannak különbségek a betegség gyakoriságának kialakulásában. Amennyiben Európát vesszük alapul, akkor északról délre haladva csökken a gyakorisága. A prosztatarák tünetei egyáltalán nem jellegzetesek, hiszen nagyon meggyezőek lehetnek a prosztatagyulladással, illetve a jóindulatú prosztata megnagyobbodásához vezethet. Úgy lehetünk a legkörültekintőbbek, ha a legkisebb csekély tünet esetén is urológus szakorvoshoz fordulunk.
Mint minden betegségnél így a prosztataráknál, akkor tudunk a leghatásosabban fellépni ellene, ha időben kezelni kezdjük. Ugyanis, ha minél előbb megkezdjük a kezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Prosztatarákban szenvedő betegek nagy százaléka tünetmentesre kigyógyulhat. Amennyiben egy prosztata vizsgálatra látogatunk, akkor alapvetően kettő vizsgálatot végeznek el. Az egyik ilyen a prosztata tapintásos vizsgálata, amely a végbélből irányulva ujjakkal történik. A másik pedig a PSA szintjének a vérből való meghatározása. Amennyiben a PSA emelkedett szinten van, akkor az utalhat prosztatarák gyanújára. Ám ezeket az értékeket egy gyulladás is nagyban befolyásolhatja., így önmagában nem bizonyul diagnózis értékűnek.